A Német Utazási Irodák Szövetsége (DRV) vezérigazgatója hosszabb nyilatkozatot tett közzé, melyben a szövetségi kormány utazással kapcsolatos ide-oda ingadozó politikáját károsnak ítéli: „Politikailag olyan fogalmakkal dobálóznak, melyek elbizonytalanítanak, a kívülálló számára alig jelentenek különbséget:

  • utazási tiltás,
  • utazási figyelmeztetés,
  • veszélyes terület,
  • utolsóként pedig felhívás nem utazásra.

E helyett világos szabályokra és jól felismerhető stratégiára lenne szükség. Az utazásgazdaság a politikától megbízható döntéseket vár el, melyek tudományosan alátámasztott, objektív tényekre támaszkodnak. Amire viszont nincs szüksége: érzelem vezérelte döntések, melyek rövid időközönként ismét megváltoznak, melyektől mindenki szenved, mindenekelőtt az utazási ágazat ügyfelei és nem elfelejtendő az egész német exportorientált gazdaság, amely nemzetközi árucserén alapszik, határokat átlépően ténykedik és rendszeres üzleti utakra és megbízható keretfeltételekre utalt.

Mi a tényszerű helyzet?

  1. Az a tény, hogy a klasszikus üdülési célországok és az onnan visszatérő utasok bizonyíthatóan nem jelentik a fő problémát és összehasonlításban rendkívül szerény mértékben hoznak magukkal korona fertőzést. Ez a reptéri adatokból is kiderül, amikor az önkéntes visszatérőket tesztelik. Egyértelműen bizonyítják ezt a Robert Koch Institut adatai. Külföldről az első helyen a koronafertőzéseket illetően Koszovó áll, mely nem klasszikus üdülési célország a németeknek. Itt sokkal inkább egyéni utazási mozgásokról beszélhetünk, többnyire autóval barátokhoz, családhoz, rokonokhoz, ahol az emberek elővigyázatlanul viselkednek, a járvány előírásokat nem tartják be és így fertőződnek meg. Ez történik egyébként belföldön is, a veszélyeztetett területeken, illetve olyan országokban is, melyekre nincs kiadva utazási figyelmeztetés. Így ahelyett, hogy politikailag tisztán különbséget tennénk a szabadságra utazók, üzleti utazók között, az egész utazási gazdaság általában kerül felelősségvonásra. Az utazási irodákat és utazásszervezőket még üzleti alapjuk megvonása is sújtja. Ez a reakció nem arányos és nélkülöz mindenféle tudományos alapot.
  2. A Robert Koch Intézet adataiból az is jól felismerhető, hogy az emberek sokasága saját otthonában szedi össze a fertőzést. Az otthonokat az orvosi kezelőhelyek követik, aztán következnek a munkahelyek, kiképzőhelyek majd iskolák, óvodák. Az üdülőhelyek, az éttermek, a közlekedési eszközök ezzel szemben a lista hátsó helyein szerepelnek csupán. Így a szabadságok és az utazás kipécézése nem célra vezető, ez csupán a tisztán látást zavaró akcionizmus, ami az utazásgazdaságot károsítja. Mintegy 11 000 utazási iroda, 2300 utazásszervező 100 000 dolgozóját veszélyezteti a kormányzat cikk-cakk kurzusa, Németországban összesen 3 millió munkahely kötődik az utazáshoz, világszerte pedig 120 millió. Sok-sok államban nincs Kurzarbeit- szabályozás, nincs áthidaló segítség, nincs munkanélküli pénz. Ez ezekben szegénységet, éhezést, házon belüli erőszakot is okoz. A legérintettebbek a szociálisan védtelenek, főként a nők. Hol marad ennek a tételnek figyelembevétele a vita során?
  3. Aki sokat tesztel, az sokat tud meg és minél többet tudunk, annál célzottabban tudjuk leküzdeni a járványt. Erről lenne szó: célzott leküzdés. Ezért mi, mint utazásgazdaság kifejezetten üdvözöljük a megerősített tesztfolyamatot, főleg a rizikós országokat illetően. Hogyha a tesztkapacitásaink felső korlátokba ütköznek, akkor intelligensebben kell tesztelnünk, tehát ne mindenkit, hanem azokat, akik Koszovóból, Szerbiából, Boszniából- Hercegovinából térnek vissza és látogatásuk oka rokonok, családtagok felkeresése volt. „