A közétkeztetés stratégiai felhasználására a COVID-19 válság utáni helyzetben
Bevezetés
A COVID-19 válság egyértelműen kiemelte az ellenállóképes és megbízható élelmiszerlánc alapvető fontosságát. Az élelmiszer-ágazat – ideértve a közétkeztetés több milliónyi munkavállalójának tevékenységét – “alapvető” fontosságúként történő elismerése lehetővé tette az étel előállítás és szétosztás folytatását, biztosítva az európai polgárok számára a megfelelő élelmiszer-ellátást. Az Európai Unió alapvetően hozzájárult e sikerhez.
Bár az élelmiszer-ellátás Európában folyamatos volt a válság alatt, az élelmiszer-biztonság már nem tekinthető magától értetődőnek. A vészhelyzet felhívta a figyelmet a beszállítók és bedolgozók fontosságára – a mezőgazdasági termelőktől munkavállalóinkig -, akik élelmiszerünket betakarítják, szállítják, elkészítik és rendelkezésre bocsátják, a “Termelőföldtől az asztalig”. Az is meglátszott, hogy a rendszer „sokkja” még a gazdag országokban is gyorsan veszélyeztetheti az élelmiszer-biztonságot.
Amint Európa a gazdaság újjáépítésére felkészül, meg kell fontolnia, hogyan tudja biztosítani, hogy a fellendülés fenntarthatóbb és ellenállóbb rendszerhez vezessen. Az európai közétkeztető ágazat készen áll e szerepvállalásra.
A közétkeztetés egyedülálló társadalmi szerepe
A közétkeztetés az élelmezési rendszer egyedi része és jelentősen különbözik a többi vendéglátási formától. A közétkeztetési szolgáltatás nyújtása a szerződő fél székhelyén történik, a szerződések beszerzési pályázatok útján kerülnek megkötésre.
A közétkeztetést igénybe vevő szervezetek közé a bölcsődék, iskolák, egyetemek, nyugdíjas otthonok, kórházak és börtönök, valamint számos állami hatóság és vállalat tartozik.
Az ágazat évente mintegy 25 milliárd eurós forgalmával, 600 000 fő alkalmazásával mintegy 6 milliárd adag ételt biztosít a munkavállalók, köztisztviselők, diákok, kórházi betegek és nyugdíjas otthonok lakosai számára.
A legfontosabb tény, hogy a közétkeztetés kritikus társadalmi funkciót tölt be. Ételeit rendszeresen szolgálják fel kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók (pl. diákok vagy betegek) számára, támogatott, ún. “szociális” áron. Így a közétkeztetés biztosítja azon egyének számára a táplálékhoz való hozzájutást, akiknek egyébként nem lenne erre lehetősége.
A COVID-19 kihatásai
A közétkeztetést jelentős mértékben befolyásolta a COVID-19 válság, ugyanis számos ágazatban leállt a tevékenység (iskolák, állami hatóságok, vállalkozások és ipar). Ennek ellenére a közétkeztető vállalkozások több milliónyi adag tápláló ételt biztosítottak legfőképpen a “frontvonalban” dolgozók, az alapvető iparágak alkalmazottai és a betegek számára.
Amint Európa kilábalni látszik a COVID-19 válságból, lehetőségünk lesz egy jobb és ellenállóbb európai társadalom felépítésére. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, le kell vonnunk a tanulságokat a válságból, amelyek közül kettő különösen kiemelkedő a közétkeztetés esetében:
- Nem szabad magától értetődőnek tekintenünk Európában a “frontvonalbeli” és az alapvető szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat és az ezeket ellátó munkavállalókat. A válság emlékeztetett minket a valódi értékeikre és ezt el kell ismernünk azzal, hogy mindig vigyázunk rájuk – kezdve a jó minőségű, megfizethető árú táplálékkal a munkahelyükön.
- Az élelmiszer-biztonság sem egy adottság. Az EU-ban becslések szerint 33 millió embert érint az alultápláltság kockázata. A COVID-19 válság tovább fokozta a gazdaságilag bizonytalan háztartások és egyének sebezhetőségét az élelmiszer-biztonsággal szemben.Az Európai Élelmezési Bankok Szövetsége, amely 2018-ban több mint 9,3 millió embernek segített, 50%-os növekedésről számol be 2020-ban az előző évihez viszonyítva, ami az élelmiszer iránti keresletet illeti.
Mivel Európában jelentős recesszió és növekvő munkanélküliség jelent meg, egyértelmű, hogy elhúzódó társadalmi válsággal kell szembenéznünk. Az Európában kidolgozott azonnali gazdasági mentőcsomagon túl Európának gondolkodnia kell arról, hogy hogyan képes stratégiailag beépíteni a politikaalkotást a felépülés felgyorsítása és a jövőre való ellenállóképesség növelése érdekében, miközben szem előtt tartja a válság tanulságait. Az élelmiszer-biztonság javítása nyilvánvaló prioritás kell, hogy legyen különösen a hátrányos helyzetűek körében. A közétkeztetés e tekintetben stratégiai ágazatként használható.
Ezek alapján a FoodServiceEurope az alábbi felhívással él:
A közbeszerzés stratégiai kiépítése
- A hatékonyság fokozása a kiszervezés támogatásával, lehetővé téve az országoknak, hogy a fő feladatokra összpontosítsanak egy olyan időben, amikor már amúgy is kénytelenek átvenni az irányítását a gazdaság nagy részének, hogy megakadályozzák a gazdasági összeomlást.Az állami hatóságok nem elsődleges tevékenységeinek – például vendéglátóipari tevékenységek – kiszervezése hatékonyságjavulást eredményez és ez érdemileg csökkenti az állam költségeit.
- A magánszektor fejlődésének lehetővé tétele a közszféra szereplői által, a közbeszerzési szabályok értelmében vett széles körű mentességek felülvizsgálatával, egyenlő feltételeket biztosítva a köz- és magánszektorbeli szervezetek közötti versenyfeltételekhez. A házon belüli és két közintézmény közötti együttműködések kivételeit egy nagyon szűk körre kellene szűkíteni és tiltandó a közintézményeknek külső szolgáltatás felajánlása, anélkül, hogy a szolgáltatás ellátását ténylegesen megversenyeztették volna.
- A COVID-19 válság kínálta lehetőségek vizsgálata a közbeszerzés stratégiai alkalmazására, nevezetesen az élelmezésbiztonság garantálására és a hiányos táplálkozás leküzdésére. Az EU “termőföldtől az asztalig” stratégiája előírja egy olyan készenléti terv bevezetését is, amely biztosítja az élelmiszer-ellátást és az élelmiszer-biztonságot. Ez üdvözlendő, de önmagában nem képes kezelni a hátrányos helyzetűek körében fellépő sürgős és növekvő élelmiszer-bizonytalanságot Európában.Az élelmiszer-bizonytalanság növekedésének kezelése érdekében, főként a gazdaságilag sebezhető személyek körében a kormányoknak fontolóra kell venniük az iskolai étkezés ingyenessé tételét, kiemelten az általános iskolákban. Az EU iskolai élelmezési rendszerének felülvizsgálata a “Termőföldtől az asztalig” stratégia keretén belül, lehetőséget teremthet arra, hogy az sokkal ambiciózusabbá váljon.
- A közbeszerzés előnyeinek kihasználása a jobb táplálkozás előmozdítása érdekében, nevezetesen azáltal, hogy elkerüli a vendéglátóipari pályázatok csak az ár alapján történő odaítélését és helyette előmozdítja a jó beszerzési gyakorlatokat, összhangban a FoodServiceEurope és az EFFAT 2019. évi kézikönyvével az élelmezés-ellátási közétkeztetési szolgáltatások legjobb értékének megválasztására vonatkozóan.
A társadalmi hasznosságot tükröző adózás
- A kormányoknak alkalmazniuk kellene azt a rugalmasságot, amelyet az uniós jog lehetővé tesz az engedményes ÁFA-kulcsok alkalmazására az étkezési szolgáltatások esetében, ami elméletileg az 5%-os kulcs általános bevezetését is jelentheti. Elképzelhetetlen, hogy a közétkeztetés társadalmi hasznosságú szolgáltatásaira az EU-ban akár 27%-os áfakulcs vonatkozzon, amikor gyermekek milliói éheznek.
- Az EU jogszabályainak felülvizsgálata annak érdekében, hogy megszüntesse a sokféle és időnként jelentős méretű ÁFA alóli mentességeket, amelyekben a házon belüli közszolgáltatók részesülnek, és amelyek torzítják a versenyt a magánszektor szereplőivel. Ha lehetővé teszi a magánszektorbeli szereplők számára, hogy ugyanazon az alapon versenyezzenek a házon belüli szolgáltatókkal, akkor az jelentős hatékonyság növekedést eredményez, ami az adófizetők javára válik.
A fenntartható élelmezési rendszerek holisztikus megközelítése
- Fenn kell tartani az EU Green Deal (Európai zöld megállapodás) és a “Termőföldtől az asztalig” stratégiájának ambícióit, de figyelembe kell venni a COVID-19 válság hatásait az ezen stratégiák alapján kidolgozandó uniós jogszabályokban.
- A fenntartható élelmiszer-beszerzés minimális kötelező kritériumainak meghatározására irányuló tervek felülvizsgálata. Már ma az önkéntes, de széles körben alkalmazott és gyakran ténylegesen kötelező zöld közbeszerzési kritériumok (GPP) perverz hatásokkal járnak. Például az organikus termékek korlátozott elérhetősége és magas ára (a pályázatok gyakran az 50%-os organikus kritériumot határozzák meg, különösen az iskolák számára) azt jelenti, hogy a közétkeztetőknek más földrészekről kell öko termékeket beszerezniük, ami életciklus szempontjából kevésbé kívánatos, mint egy hagyományos EU-termék. Ugyanakkor az ajánlatkérők által fizetett ár gyakran nem tükrözi a biogazdálkodás vagy a „fenntartható” alapanyagok magasabb költségeit. A meglévő kereslet oldali intézkedések egyszerű megerősítése (pl. a kötelező zöld közbeszerzés révén) nem fog megvalósulni, mivel a „Termőföldtől az asztalig” stratégia kimondja, hogy „fellendítik a fenntartható gazdálkodási rendszereket”, különösen akkor, ha a kínálat oldali intézkedések (a közös agrárpolitika) nem megfelelőek.
- Nagyon kell ügyelni a nem várható következményekre, amelyeket a „Termőföldtől az asztalig” stratégiában előirányzott jogalkotási kezdeményezés eredményezhet az élelmiszer-ipari szolgáltatások során az újrahasznosításról és az egyszer használatos élelmiszer-csomagolások és evőeszközök helyettesítéséről újrahasznosítható termékekkel.Az élelmiszerek csomagolása a közékeztetésben magában foglalja az élelmiszerek szállításához használt dobozokat. Bizonyos esetekben a műanyag biztonsági szempontból a legkívánatosabb anyag.
- A “Termőföldtől az asztalig” stratégia elismeri, hogy „az adókedvezményeknek elő kell mozdítaniuk a fenntartható élelmezési rendszerre való áttérést, és arra kell ösztönözniük a fogyasztókat, hogy válasszanak fenntartható és egészséges táplálkozást. Az ÁFA-kulcsokról szóló bizottsági javaslat (amely jelenleg a Tanácsban megvitatásra kerül) lehetővé teheti a tagállamok számára, hogy célorientáltabban használják az adómértékeket, például a bio gyümölcsök és zöldségek támogatására. Ez hasznos intézkedés lenne az input költségek csökkentésére az étkeztetésben.Ezt ki kell egészíteni a kedvezményes ÁFA-kulcsok szélesebb körű alkalmazásával a közétkeztető szolgáltatásokra, tekintettel az általuk ellátott egyedi társadalmi fontosságú funkcióra.
- Kerüljön elismerésre a közétkeztetés kiemelt szerepe az európai étkezési kultúrák diverzitásának, az eredeti recepteknek, minden ország gasztronómiai hagyományainak megőrzésében.
- Kerüljön kiemelésre a közétkeztetés elkötelezettsége az élelmiszer pazarlás elleni harcban, főként a megelőzés és a tudatosság növelés révén.