Hazánkat is mélyen érinti a német munkaerőpiac alakulása. A legutóbbi számok sokkszerűen érték az ottani Munkaügyi Hivatalt és a további szakembereket is. Áprilisban 308 ezer új munkanélkülit jelentettek, így a munkanélküliek száma 2,64 millióra emelkedett, ami 415 ezer fővel haladja meg az előző áprilisi számokat. E mellett 751 ezer cég – azaz minden harmadik német vállalkozás – jelentkezett be a Kurzarbeitre és eddig összesen 10,1 millió alkalmazott állami rövidített idejű javadalmazására nyújtottak be igényt. Jellemzően nem mindenki fogja ezt igénybe venni a bejelentettek közül, de a legnegatívabb forgatókönyv szerint a 8 milliót is elérheti számuk, ami azt jelenti, hogy a második világháború vége, 1945 óta a legmélyebb válságról beszélünk, ami 6,3%-os GDP csökkenéssel járhat 2020-ban. A gazdasági miniszter tanácsadója ezt úgy fordította le számokra, hogy heti 35 milliárd euro a német gazdaság vesztesége, azaz minden német állampolgár napi 60 eurót veszít, amíg a válság tart. E negatív számokban sajnos élen jár ágazatunk, ugyanis a vendéglátásból az ott társadalombiztosítási alapon teljes jogosult foglalkoztatottak 93%-ára kérték a Kurzarbeit igénybevételét (összehasonlításul az autóiparban és beszállítóinál ez a szám 67%). Megjegyzendő, hogy maga a Kurzarbeit a 2009-es májusi válság óta létezik, akkor a beérkezett 3,3 millió kérelemből 1,44 millió ember vette azt igénybe. Szakértők és a szakszervezetek azt is megjegyzik, hogy teljesen atipikus, hogy április hónapban, azaz a jellemzően a többféle szezon beindulási hónapjában növekedett a munkanélküliség, ráadásul ilyen mértékben.
