A nemzetközi rendezvényipar jelenleg kettős képet mutat: miközben a szektorban egyre több értékesítési pozíció nyílik meg, a szervezők minden eddiginél nagyobb pénzügyi nyomás alatt dolgoznak. A Live Recruitment adatai szerint az elmúlt hónapokban látványosan nőtt a rendezvényértékesítési állások száma, ami a piac növekvő bizalmát jelzi. A vállalatok új üzleti lehetőségeket keresnek, ügyfélkörüket bővítik, és országszerte – sőt nemzetközileg is – nyitottak a tehetségekre, részben a hibrid munkavégzés elterjedésének köszönhetően. Az értékesítési szakemberek bevételtermelő szerepe felértékelődött: egy jó értékesítő akár egy vállalkozás teljes pályáját is megváltoztathatja. Éppen ezért a cégeknek a versenyképes alapfizetés mellett egyre fontosabb az átlátható, motiváló jutalékrendszer. A meghirdetett pozíciók alapbére jellemzően 30 000 és 65 000 font között mozog, a jutalékok és bónuszok pedig jelentősen növelhetik a keresetet, akár 8–10%-os mértékben is, korlátozás nélkül.
Ezzel párhuzamosan a szektor gazdasági környezete komoly kihívásokat tartogat. A C&IT és az ACC Liverpool friss kutatása szerint a rendezvényszervezők 95%-a a költségek emelkedését, 84%-a pedig a csökkenő költségvetéseket tartja a legnagyobb problémának. A spirálszerűen növekvő kiadások – helyszínbérlés, vendéglátás, technikai eszközök, személyzet, szállítás – és a változatlan vagy szűkülő ügyfélbüdzsék közötti szakadék sokszor kompromisszumokra kényszeríti a szervezőket. A helyszínválasztásban a magas bérleti díjak (90%), a szűkös elérhetőség és az időnyomás (86%), valamint a rugalmatlan szerződések (68%) jelentik a legnagyobb akadályt. A dráguló munkaerő, az erőforráshiány, a rövid határidők és a növekvő terhelés fokozzák a kiégés kockázatát, miközben a béremelések hiánya tapasztalt szakemberek elvándorlásához vezet. Bár a fenntarthatóság és a technológiai fejlesztések – mint az AI és az automatizálás – továbbra is fontos célok, a megvalósítást sok esetben a szűkös költségvetés korlátozza. A jövő egyértelműen az „értékvezérelt rendezvénytervezés” irányába mutat, ahol a hangsúly a minőségen és az élményen van – még a gazdasági nyomás ellenére is.