A november 14-én tartott eseményen – melyen mi is részt vettünk – élénk szakmai párbeszéd zajlott az európai munkaerőpiac és a turisztikai ágazat aktuális kihívásairól. A munkavállalói oldal képviselői üdvözölték a minimálbér-irányelv bírósági megerősítését, ugyanakkor hangsúlyozták a rövid távú bérleti konstrukciókhoz kapcsolódó foglalkoztatási rendellenességek sürgős kezelésének szükségességét. Rámutattak, hogy ezen atipikus foglalkoztatási formák több tagállamban munkaügyi és szociális feszültségeket keltenek, amelyek gátolják a méltányos munkafeltételek megteremtését. A HOTREC fő felszólalója méltatta az európai vendéglátó- és szállodaipar rezilienciáját és alkalmazkodóképességét, ugyanakkor kiemelte az ágazatot érő tartós nyomást a munkaerő- és készséghiány tekintetében. Ennek következményei már több országban érzékelhetők: egyes vállalkozásoknál megjelent a szolgáltatási színvonal csökkenése és a nyitvatartási idők rövidítése vált elkerülhetetlenné. Hangsúlyozta, hogy az ágazatban mintegy 1 millió munkavállaló hiányzik, ami a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságát is veszélyezteti. Az Európai Bizottság képviselője jelezte, hogy 2026 második negyedévében megjelenik a Bizottság új turizmusstratégiai javaslata. A dokumentum a digitalizáció, a környezetvédelem és az ágazati reziliencia mellett új szociális szempontokat is tárgyal majd, így a helyi lakossággal folytatott párbeszédet, a válsághelyzetekre való felkészülést és a klímaváltozásra adott reakciókat is. A tervek szerint a stratégia központi eleme lesz a készséghiányok kezelése és a szociális fenntarthatóság erősítése. A tanácskozáson elhangzott, hogy a munkaerőpiac jelenlegi állapota „new new normal” (dinamikus, folyamatosan változó) helyzetként írható le: a hagyományos munkaerőhiányt mostanra egy többrétegű, kumulált készséghiány súlyosbítja. Több országban – például Ausztriában – további problémát jelent, hogy bizonyos turisztikai szegmensek, mint például a hajóturizmus, nem generálnak helyi fogyasztást a célállomásokon, ami gyengíti a helyi gazdaság erősítését. A résztvevők megfogalmazták, hogy az ágazat önmeghatározásában is szemléletváltásra van szükség. Ahelyett, hogy a nehéz fizikai munkára, a hétvégi és ünnepnapi munkavégzésre, a nem mindig rendezett szerződéses viszonyokra vagy az alacsony képzettségű munkaerő nagy arányára helyeznék a hangsúlyt, a szektor pozitívabb, vonzóbb narratívát kell kialakítson, amely tükrözi értékeit, fejlődési lehetőségeit és társadalmi jelentőségét.