A CIBO2050 – A jövő étele és táplálkozása című kiadvány részletesen elemzi az élelmiszerek és a táplálkozás jövőjét, kiemelve az innováció, a fenntarthatóság, valamint a társadalmi és kulturális változások fontosságát. A tanulmány a CIRFOOD (Cooperativa Italiana di Ristorazione) 620 millió euro forgalmú, 12 600 fő foglalkoztató 50 éves szövetkezeti étkeztető cég kutatási tevékenységeinek keretében készült, hogy iránymutatást nyújtson a jövőbeni élelmezési trendekhez. A kiadvány öt fő témakörre összpontosít, amelyek központi szerepet játszanak az élelmiszerrendszer jövőbeli fejlődésében.
Elsőként a fogyasztók szerepe kerül előtérbe. Az élelmiszerrel kapcsolatos döntések nemcsak racionálisak, hanem pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezők is befolyásolják őket. Az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia és a vertikális mezőgazdaság lehetővé teszik a fenntarthatóság és a személyre szabott élelmiszer-ellátás előmozdítását. Ugyanakkor a technológiai újításokkal szembeni szkepticizmus akadályozhatja ezek széles körű elfogadását. Míg egyesek üdvözlik az újításokat, mások ellenállást mutatnak, különösen a „mesterséges” élelmiszerek kapcsán.
A fenntarthatóság témája külön fejezetet kapott, mivel az élelmiszertermelésnek és -fogyasztásnak alkalmazkodnia kell a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokhoz. A növényi alapú étrend és az alternatív fehérjeforrások – például a tenyésztett hús és a génmódosított növények – jelentős szerepet játszanak majd az ökológiai lábnyom csökkentésében. Az innováció elengedhetetlen a hulladékcsökkentéshez és a globális élelmezési problémák kezeléséhez, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a hagyományok és az újítások között.
Az egészséget a One Health megközelítés mentén vizsgálja a tanulmány, amely hangsúlyozza az emberi, állati és környezeti egészség közötti kapcsolatot. Az élelmiszeripari változások hatással vannak a közösségi egészségre, ezért a közösségi étkeztetés, különösen az iskolai menzák szerepe kulcsfontosságú. Az ilyen rendszerek nemcsak egészségesebb táplálkozást biztosíthatnak, hanem hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósághoz is.
A demográfiai változások hatása szintén jelentős. Az öregedő társadalom, a kisebb családok és a városi életforma előretörése megváltoztatja az étkezési szokásokat. A családi közös étkezések visszaszorulnak, miközben az étkezés egyre inkább gyors és praktikus megoldásokra összpontosul, különösen a munkahelyeken és oktatási intézményekben. A migráció és az urbanizáció hatására az élelmiszerkultúrák közötti kölcsönhatás új ízekkel és ötletekkel gazdagítja a helyi gasztronómiát.
Végül az oktatás szerepe nélkülözhetetlen a fenntartható és egészséges táplálkozási szokások elterjesztésében. Az élelmiszerrel kapcsolatos ismeretek bővítése – a tápanyagoktól a fenntartható termelésig – alapvető fontosságú a fogyasztói tudatosság növelésében. Az érzelmi és társadalmi tényezők szintén fontosak, hiszen a táplálkozás nemcsak fizikai, hanem érzelmi és közösségi élmény is.
A kiadvány arra ösztönöz, hogy a technológiai újítások és a hagyományos értékek ötvözésével, valamint az oktatás és a társadalmi tudatosság növelésével teremtsünk egy fenntarthatóbb, egészségesebb és befogadóbb élelmezési rendszert a jövő számára. Ez az átfogó szemlélet alapvető fontosságú, hogy a jövő ételei ne csak táplálóak, hanem környezetbarátak és társadalmilag igazságosak is legyenek (CIRFOOD).