Az Európai Unióban két jelentős munkaügyi tanulmány készült el, amelyek alapvető iránymutatást adnak a következő évek foglalkoztatáspolitikájához. A dokumentumok bemutatásakor bejelentették, hogy évente több mint 10 milliárd euró áll rendelkezésre különböző készségfejlesztési programok finanszírozására. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU elérje 2030-ra kitűzött célját, a 78%-os foglalkoztatási rátát. Ennek érdekében az ágazatok közötti átmenetet segítő készséghordozhatóság és a mikrotanúsítványok széles körű elterjedése kiemelt szerepet kaphat. Az uniós munkaerőpiacon jelenleg mintegy 51 millió fő tartozik a nem foglalkoztatott népességbe, amelynek körülbelül 8%-a különböző hátrányos helyzetű csoportokból kerül ki. Ennek a rétegnek a bevonása érdemben enyhíthetné a munkaerőhiányt. A bemutatott tanulmányok között szerepelt egy elemzés arról is, hogy az Egyesült Államok által bejelentett vámtarifák mintegy 400 000 európai munkahely megtartását veszélyeztethetik. A tanácskozáson emellett megemlítették, hogy az Európai Bíróság november 11-én megerősítette a minimálbér-irányelvet, továbbá rámutattak: 10 foglalkoztatottból 1 az úgynevezett munkavállalói szegénység (in-work poverty) kategóriájába tartozik. A BusinessEurope képviselője hangsúlyozta, hogy a szociális dimenziók erősítése szorosan összefügg a gazdasági hatékonyság növelésével. Álláspontjuk szerint a hatékonyság javulása teremtheti meg azt a mozgásteret, amelyben a szociális intézkedések tovább bővíthetők. A következő fontos mérföldkő 2026 márciusában várható, amikor az EMCO bizottság részletesen foglalkozik majd az aktív munkaerőpiaci beavatkozásokkal, és előzetes döntés születhet a bevezetendő lépésekről. A szakértők kiemelték, hogy a rendszer rugalmasabbá tétele érdekében szükség van a munkahelymegőrző programok újraszervezésére. Hangsúlyozták, hogy ezeknek az intézkedéseknek nem szabad akadályozniuk, hanem támogatniuk kell a gazdasági szerkezetátalakulást — egy olyan folyamatot, amelyben az Egyesült Államok jelenleg jóval előrébb tart, mint az EU.
