Az Európai Bizottság december 4-én közzétette a Quality Jobs Roadmap c. dokumentumot, amely a munkahelyek modernizálását és a munkavállalók védelmét célozza a gazdasági és technológiai átállás során. Ez a dokumentum készíti elő a terepet a 2026-ra tervezett Quality Jobs Act (minőségi munkahelyekről szóló törvény) számára. A közlemény kritikusan megjegyzi, hogy az uniós közbeszerzéseknél még mindig túl gyakran az „ár az egyetlen szempont” elve érvényesül. A közbeszerzési irányelvek 2026-os felülvizsgálata során a Bizottság a legjobb ár-minőség arány (Best Price Quality Ratio) és a kollektív szerződések meglétének szélesebb körű alkalmazását fogja szorgalmazni. A partnerek első körös konzultációja 2026. január 29-ig tart. A konzultáció olyan, a vendéglátást is érintő kritikus területekre fókuszál, mint:

  • Az alvállalkozói láncok átláthatósága és kihívásai.
  • Pszichoszociális és ergonómiai kockázatok a munkavédelemben.
  • A mesterséges intelligencia és az algoritmikus menedzsment.
  1. Munkaerőpiaci helyzet és Képzés
  • 50 millió fő: Ennyi ember van jelenleg az EU-ban, aki kívül rekedt a munkaerőpiacon (többségük nő). A jelentés szerint ebben a tartalékban rejlik a versenyképesség fenntartásának kulcsa.
  • Hiányszakmák támogatása: Az EU jelentős forrásokat mozgósít a digitális készségek fejlesztésére, többek között 400 millió eurót a Digitális Európa Programon keresztül, és becslések szerint 28 milliárd eurót a NextGenerationEU keretében.
  1. Munkabiztonság és Egészség
  • 3,3%: Az uniós GDP ekkora hányadát teszik ki a munkahelyi balesetek és megbetegedések társadalmi költségei.
  • 1:2 megtérülés: Minden egyes, prevencióra (megelőzésre) költött 1 euró több mint 2 euró megtérülést eredményez a gazdaságban.
  • Munkahelyi zaklatási statisztikák: Az EU-ban minden harmadik nő (33%) tapasztalt már szexuális zaklatást a munkahelyén. Ez az arány a 18–29 éves nők körében még magasabb, 41,6% (ez a vendéglátásban dolgozó fiatal női munkaerő miatt különösen releváns adat).
  1. Bérek és Érdekképviselet
  • 0,5%: Az elmúlt évtizedben az átlagos reálbér-növekedés mindössze évi 0,5% volt uniós szinten, ami jelentősen korlátozza a vásárlóerőt.
  • 1 a 12-ből: A „dolgozói szegénység” (in-work poverty) csaknem minden tizenkettedik munkavállalót érint, különösen a részmunkaidősöket és az alacsony képzettségűeket.
  • Csökkenő kollektív szerződések: A kollektív tárgyalások lefedettsége a 2005-ös 77%-ról 2024-re 66%-ra csökkent az EU-ban. A cél, hogy azokban a tagállamokban, ahol ez 80% alatt van, akciótervet dolgozzanak ki a megerősítésére.
  1. Közbeszerzés és Uniós Források
  • 15%: A közszféra beszerzései az EU GDP-jének mintegy 15%-át teszik ki – ez hatalmas piacot jelent a minőségi munkahelyeket biztosító cégeknek (pl. közétkeztetésben).
  • 141,3 milliárd euró: Ekkora összeg áll rendelkezésre az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) keretében a 2021–2027-es időszakra a humán tőke fejlesztésére.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a demográfiai változások és a szakképzett munkaerő hiánya strukturális megoldásokat követel: a cél a „minden generáció tehetségeit vonzó és megtartó” munkahelyek teremtése. Kiemelt figyelmet kap a készségfejlesztés (reskilling/upskilling), különösen a digitális és zöld átállás kapcsán, valamint a harmadik országbeli munkavállalók integrációjának elősegítése a „tehetségbázisok” (Talent Pools) és a képesítések határokon átnyúló elismerésének egyszerűsítése által. Az ütemterv a méltányos munkakörülmények és a vállalkozásbarát környezet egyensúlyára törekszik. A Bizottság célja az adminisztratív terhek csökkentése a KKV-k számára, miközben szigorúbban lépne fel a munkaerő-kizsákmányolás ellen, különös tekintettel az alvállalkozói láncokra és a munkaerő-közvetítésre. A minőségi munkahelyek az európai versenyképesség és a tehetségek megtartásának alapkövei, ezért a Quality Jobs Act előkészítéseként elinduló szociális partnerekkel folytatott konzultáció célja, hogy az új szabályozás a nemzeti rendszerek sokszínűségét és a szociális partnerek autonómiáját tiszteletben tartva, az adminisztratív terhek minimalizálásával olyan modern munkaerőpiacot teremtsen, amely a rugalmasság, a készségfejlesztés és a munkavállalói védelem egyensúlyával garantálja az EU gazdasági ellenállóképességét.

A teljes dokumentum az alábbi linken elérhető.